„ …Igen v�ltozatos becsl�seket kapott a Corvinus Egyetem Szociol�giai �s T�rsadalompolitikai Int�zete, amikor tavaly egy orsz�gos felm�r�s sor�n az el�z� �vi, azaz a 2005-�s infl�ci� m�rt�k�t tudakolta.

A megk�rdezettek az �remelked�st 1 �s 80 sz�zal�k k�z� l�tt�k be, a val�di 3,6 sz�zal�kos m�rt�khez pedig sz�zb�l csak heten k�zel�tettek.

A t�bbs�g viszont m�g v�laszolni sem tudott a k�rd�sre.

Az ismerethi�ny k�zel hasonl� m�rt�kben jellemezte a 18-34 �v k�z�tti fiatalokat, mint a 60 �v felettieket, csup�n a k�z�pgener�ci� vizsg�zott j�l, �llap�totta meg a lakoss�g p�nz�gyi kult�r�j�t - egy bank megb�z�s�b�l - 1400 f�s reprezentat�v mint�val vizsg�l� kutat�s.

Fejt�r�st okoztak a banki fogalmak is, a hitelek �sszehasonl�t�s�t seg�t� - a k�lcs�n �sszes k�zvetlen k�lts�g�t bemutat� – teljeshiteld�j - mutat� (thm) jelent�s�t p�ld�ul sz�z megk�rdezettb�l negyven nem ismerte.                                                  

A nem t�l h�zelg� eredm�nyt �rnyalja, hogy ugyanebben az id�ben a j�val fejlettebb piacgazdas�g� N�metorsz�gban is lehangol� ismerethi�nyra der�lt f�ny. Az infl�ci�s r�t�t ugyanis sz�zb�l t�zen tudt�k megmondani a n�met banksz�vets�g megb�z�s�b�l k�sz�tett felm�r�sben, amely egy�bk�nt csak a 14-24 �v k�z�tti fiatalokat szond�zta meg. Komoly k�l�nbs�g tapasztalhat� viszont a n�metek �s a magyarok bankhaszn�lata k�z�tt. N�metorsz�gban a 14-17 �v k�z�tti kamaszok t�bbs�g�nek van megtakar�t�si sz�ml�ja, s�t 64 sz�zal�kuknak m�r foly�sz�ml�ja is, a 24 �v alattiak pedig el sem tudj�k k�pzelni az �letet saj�t banksz�mla n�lk�l, ami k�l�nben a feln�tt lakoss�gra is jellemz�. Magyarorsz�gon viszont a lakoss�g egyharmad�nak egy�ltal�n nincs banksz�ml�ja, a fiatalok k�r�ben k�sz�lt tavalyi jegybanki felm�r�s szerint pedig a 14-17 �ves koroszt�lynak csak 10 sz�zal�ka rendelkezik sz�ml�val. L�tv�nyos javul�sra m�r csak az�rt sem lehet sz�m�tani, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutat�sa szerint a tin�dzsereknek csak tizede �rdekl�dik a p�nz�gyi vil�g h�rei �s a p�nz�gyi szolg�ltat�sok ir�nt, s ez az ar�ny a 30 �v alattiak k�r�ben sem sokkal magasabb, mint 20 sz�zal�k.

A p�nz�gyekt�l val� idegenked�st az MNB kutat�i a sokak sz�m�ra �rthetetlen p�nz�gyi nyelvezettel �s a p�nz�gyi fogalmak hi�nyos ismeret�vel magyar�zz�k, de a Corvinus kutat�sa szerint visszatart� hat�sa van a bizalmatlans�gnak is. Eszerint a t�bbs�g a bankot csak mint "biztons�gi �rt" fogadja el, p�nzgyarap�t� szolg�ltat�k�nt m�r gyanakodva figyeli, a v�laszad�k k�tharmada szerint ugyanis a p�nz�k�rt alig valamit a bankok (l�sd grafikonunkat). Ez a negat�v meg�t�l�s a bank�rokra is kisug�rzik.

J�csk�n van mit jav�tani teh�t a banki im�zson, ugyanis a bizalmatlans�g is szerepet j�tszik a k�szp�nzkult�ra fennmarad�s�ban. A Corvinus v�laszad�i k�r�ben a k�szp�nzben val� megtakar�t�s mind a biztons�g, mind az �rt�k�ll�s�g tekintet�ben a k�zepesn�l rosszabb oszt�lyzatot kapott, m�gis a m�sodik legk�v�natosabb �s legelterjedtebb megtakar�t�si forma, k�zvetlen�l az ingatlan ut�n. Az ingatlan els�dlegess�g�t magyar�zza, hogy hossz�, "�letstrat�giai" megtakar�t�s, �ppen ez�rt megh�kkent� t�j�kozatlans�got bizony�t, hogy a hasonl� c�l� nyugd�jp�nzt�r, nyugd�jbiztos�t�s alig �rdekli a fiatalokat. Csak kevesen tudj�k, hogy kapnak kimutat�sokat nyugd�jp�nzt�ruk hozam�r�l, sz�mszer� �rt�kek felid�z�s�re, pl�ne azok �rtelmez�s�re pedig alig-alig k�pesek.

A p�nz�gyi kult�ra jav�t�s�t a t�zsde �ltal alap�tott �ngondoskod�s Alap�tv�nnyal �s a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelet�vel (PSZ�F) egy�tt �vek �ta szorgalmaz� MNB-n�l az els� komolyabb eredm�nynek k�nyvelik el, hogy a nemzeti alaptanterv (NAT) j�liusban kib�v�lt a p�nz�gyi �s gazdas�gi ismeretek oktat�s�val. "A p�nzint�zeti innov�ci� gyorsul, a fejlett nyugati p�nzvil�g term�kei mind hamarabb jelennek meg a magyar piacon, ez�rt egyre nagyobb a r�s az �gyfelek tud�sszintje �s a banki term�kek bonyolults�ga k�z�tt" - indokolta a HVG -nek a szervezett p�nz�gyi ismeretterjeszt�s sz�ks�gess�g�t Pap Judit, az MNB vezet� k�zgazdas�gi szak�rt�je. A p�nz�gyi kult�ra sz�nvonal�nak jav�t�sa m�r csak az�rt is elengedhetetlen, mert a bankok, a biztos�t�k �s a befektet�si c�gek mindink�bb az �gyf�l oldal�ra tolj�k �t a kock�zatokat, azok viszont kell� ismeretek hi�ny�ban ezt nem ismerik fel. Pap Judit szerint �ppen ez�rt az oktat�s mellett sz�ks�g lenne egy �ltal�nos t�j�koztat�si programra is.

Egyel�re azonban a k�z�piskol�kban is leghamarabb a j�v� �sszel indul� tan�vben van rem�ny a p�nz�gyi oktat�s sz�lesebb k�r� megjelen�s�re…..”